utolsó frissítés: 2015. július 15.

1. Személyi adatok

Név: Gagyi József

Lakcím: 530 232 Csíkszereda, Nagyrét utca 20/b/15 (M.Ciuc, str. Lunca Mare 20/b/15)
Születési dátum: 1953. április 26.
Telefon: 0366/102906
Mail: [email protected]
Munkahely: Sapientia EMTE, egyetemi tan'r
Munkahelyi cím: Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kar, Segesvári út 1/c, Koronka
Kommunikáció nyelve: magyar, román, francia
Kutatási területek: hiedelemkutatás, társadalomtörténet, társadalomtudományi kutatásmódszertan

2.Tanulmányok:

2001 doktorátus - Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
1974-1978 magyar-francia tanári szak - Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

3. Munkahelyek
2015 március 1. - SAPIENTIA EMTE, egyetemi tanár
2002. október 1.- SAPIENTIA EMTE, docens
1996. július 1. - KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, társadalomkutató
1990. április 1.-1996 június 31.: Művelődés folyóirat, szerkesztő
1990. január 10.- 1990 március 31.: Márton Áron Elméleti Líceum Csíkszereda, tanár
1986. szeptember 1.-1990 január 9.: Kohászati Szaklíceum Vlahica, tanár
1984. szeptember1.-1986 augusztus 31.: Matematika-Fizika Elméleti Líceum Csíkszereda, tanár
1978. szeptember 1.-1984 augusztus 31.: Építészeti Szaklíceum Csíkszereda, tanár

4. Szakmai tapasztalatok, kutatási projektek:

• 1978-ban államvizsgáztam, dolgozatom terepmunkán alapult, a Székelyföld egy kistájának, a firtosalji falvaknak (Etéd, Énlaka, Firtosmartonos) történelmi- és hiedelemmondáit gyűjtöttem össze. A dolgozat bevezető tanulmányt, jegyzetanyagot valamint 120 mondaszöveget tartalmazott.
• A nyolcvanas évek elején négy nyári kutatótábort szerveztem a csíkszeredai Matematika-Fizika Líceum diákjaival: kettőt Lövéte határában, kettőt pedig a Korondhoz tartozó Fenyőkúton. A diákok számára a nyári terepmunka ismerkedést jelentett a falu világával; én tovább folytathattam hiedelemgyűjtéseimet. Ekkor figyeltem fel a világvége-jóslásokra, az "ezer telik, ezer nem" hiedelemtípusra, amelyet később doktori dolgozatomban is beépítettem. Korai feldolgozása ennek a témának 1988-ban született, 1992-ben jelent meg (Átmenetek 1992, 1-2, 58-77).
• 1984-ben csíkszeredai, a jelent társadalmának kérdései iránt érdeklődő értelmiségiek beindították a folklorizmus kérdéskörének kutatását. Szakirodalom közös, szeminárium-szerű feldolgozása, terepmunka, valamint egy tanulmánykötet anyagainak megírása következett. A Bíró Zoltán-Gagyi József-Péntek János szerkesztette kötet 1987-ben jelent meg a bukaresti Kriterionnál, jelentős vitát váltva ki az érintettek körében.
• A csíkszeredai baráti társaság munkacsoporttá szerveződött, 1988-ban a sajtóban már Kommunikációs Antropológia Munkacsoportként emlegették. A rendszeres szemináriumok mellett A Hét negyedévi melléklete, A TETT számára született a közös munka eredményeként nagyszámú írás: ezek a társadalom mindennapi viselkedésének megfigyelése nyomán fogalmazódtak meg. A fiatalokról írt, az ifjúságkutatás körébe sorolható tanulmányok Rostás Zoltán szerkesztésében 1989-ben jelentek meg a bukaresti Albatrosz könyvkiadónál.

1989 után

1990 januárjában Csíkszeredában megalakult jogi személyként az az egyesület, amely a Kommunikációs Antropológia Munkacsoportot működteti. Az intézet 1995-ben felveszi a KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja nevet.
Az intézet közös kutatásainak jó részében részt vettem. A teljesség igénye nélkül felsorolok ezek közül néhányat:

• Stabilizációs stratégiák az urbanizációs folyamatban 1968-1989. A kutatást a Teleki László Alalpítvány Magyarságkutató Intézete támogatta, témavezető: Fejős Zoltán.
• Román-magyar interetnikus kapcsolatok Csíkszeredában. Egy nagyobb, négy országra kiterjedő vizsgálat részeként történt a kutatás, átfogó címe A Kárpát-medencei etnikumok közötti kapcsolatok; a munka 1992 december és 1993 áprilisa között zajlott. A megrendelő intézet a párizsi Centre de Recherches sur les Sociétés Post-Communistes (CRESPO) volt. Kutatásvezető Kende Péter. A kutatás eredményei a Helyzet-könyvek harmadik kötetében (Egy más mellett élés...) jelentek meg.
• Gazdasági elit a Székelyföldön 1993. Szintén a CRESPO felkérésére készült
• A munkamegosztás és az integráció szintjei a mai székely falvakban (Lövéte, Homoródalmás, Oklánd, Homoródújfalu, Szentegyháza). A kutatás a MTA Politikatudományi Intézetében folyó Projekt része volt, 1992-1993-ban zajlott, kutatásvezető Csanády András. A kutatás eredményei 2001-ben, a MTA PTI kiadványában jelentek meg.
• Életútkutatási program: A Székelyföld huszadik századi történetében zajló életformaváltási (modernizációs folyamatok) vizsgálata - a MTA Néprajzi Kutatóintézetében futtatott program mintájára. Az 1993-1994-ben sorra kerülő munkát az OKTK támogatta, Hofer Tamás volt a szakmai tanácsadó. Elkészült 32 adatfelvétel, valamint egy tanulmány.
• 1993-baz zajlott egy igen jelentős munkát igénylő, átfogó kutatási program: a székelyföldi régióból származók külföldi munkavállalási gyakorlatának vizsgálata. A programot az Illyés Alapítvány támogatta, hat esettanulmány és egy zárótanulmány készült. Az eredmények a Helyzet-könyvek második kötetében (Elvándorlók?...) jelentek meg.
• Program a társadalomkutatási terepmunkát Csíkszeredában végző romániai és magyarországi egyetemi hallgatók részére (1994-1995). A programot a Soros Alalpítvány HESP Programja támogatta. Az elkészült módszertani tanulmányom az Antropológiai Műhely 8. számában jelent meg.
• 8.Nyolc országra kiterjedő Aufbruch Program - a katolikus egyház helyzete a változás után. A romániai római katolikus egyházmegyék helyzete 1998-2000. Kutatáskoordonátor Ágoston Ferenc. Egy kutatási jelentés megjelent az Antropológiai Műhely. Évkönyv 2000-2001. c. kiadványban.
• Nemzetváltási folyamatok a székelyföldi és csallóközi magyarság körében. A program 1998-1999-ben zajlott, támogató: Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya.
• Etnikai identitástermelés nyilvános térben. Szimbolikus térfoglalási gyakorlat a Székelyföldön. A program 1998-1999-ben zajlott, támogató az MTA OKTK. A kutatás anyagának egy része megjelent a Helyzet-könyvek 10. kötetében (Miénk a tér?...)
• A szociális fejlesztési programok és a piac-orientált reformok hatékonysága és hatása két ország - Magyarország és Románia - elmaradott körzeteiben. Témavezető Laki László ssociológus, MTA Politikai Tudományok Intézete Budapest, támogató IWM Bécs. Survey-vizsgálat és terepmunka mellett 20 mélyinterjú készült. Az anyag egy része megjelent az Antropológiai Műhely. Évkönyv 2000-2001. c. kiadványban.

A doktori dolgozat

• Az intézeti munkával párhuzamosan tovább folytattam hiedelemkutatásaimat. Ezt elősegítette, hogy 1993-ban bekapcsolódhattam a MTA Néprajzi Kutatóintézetében Pócs Éva vezetésével működő mentalitáskutató csoport munkájába. 12 székelyföldi településen végeztem hiedelemgyűjtést, ennek eredménye a MTA Néprajzi Kutatócsoport kézirattárát gyarapította.
• 1993-ban találkoztam máréfalvi terepmunkámon a "máréfalvi szentasszonnyal", egy 1949-ben a Székelyföldön lezajlott millenarista mozgalom központi szereplőjével, prófétájával. A szentasszony életútjának feltárása, az 1949-es események történetének rekonstruálása, az okok kutatása ezután került érdeklődésem középpontjába.
• 1997-ben felvételiztem Péntek János professzorhoz doktorandusznak. A részvizsgák letétele után a dolgozatot 2001 júniusban védtem meg Kolozsváron. A dolgozat témája: millenarista mozgalom 1949-ben a Székelyfölön. Felvázoltam a mozgalom főszereplőjének életútját, a mozgalmat lehetővé tevő világvége-ideológiát; szakirodalomra támaszkodva bemutattam a hasonló mozgalmak általános jellegzetességeit, választ fogalmaztam a kiváltó okokat firtató kérdésekre. További munkám során arra keresek választ, hogy milyen sajátos történelmi körülmények váltották ki a mozgalmat. Kutatásaim eredménye könyvben is megjelent.

Más kutatási témák

• 2001 és 2002 folyamán sikerrel pályáztam a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete által meghirdettett pályázatokon. 2001-ben Máréfalva 1945-1950 közötti változásait, a vezetőcserét és ennek következményeit írtam meg. Az írás megjelenés előtt áll.
• 2002-ben szintén Máréfalván való kutatásra nyertem támogatást, ezúttal az elmúlt tíz évben a település lakóinak a környezethez való viszonyát, a viszony változását vizsgálom, sort kerítve az örökségesítés folyamatainak leírására (emlékműállítás, székelykapuk kultuszának kialakítása).
• 2001-ben kezdtem el egy csoportos, jelenleg is tartó munkát, melynek témája: az 1952-1960 között létezett Magyar Autonóm Tartomány történetének feltárása. A levéltári feltáró munkán túl életút-interjúk készülnek a korszak szemtanuival, akkori vezetőkkel. Forráskiadáshoz anyagot gyűjtök, és előkészíten a kiadást. Időközben több, a témába vágó konferencia-előadásom volt, több tanulmányom is megjelent.
• A SAPIENTIA EMTE Marosvásárhelyi Kar Társadalmi Kommunikáció és Közkapcsolatok Szak oktatói 2003 januárjában indították több évre tervezett, Hagyományos és modern kommunikáció Erdélyben c. kutatási programjukat. 2003 és 2004-ben a programot a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete támogatta. Ekkor készült el a hagyományos (falusi) közösségek televíziózásával, valamint a motorizáció (részben "traktorizáció") jelenségeit bemutató tanulmányom.
• Az Arany János Közalapítvány támogatásával 2002 novemberében kezdődött, 2004 júniusában fejeződött be a Föld és ember a Székelyföldön nevű kutatási program. Három társammal együtt a földhasználat 1989 után kialakuló formáit, az új birtoklási és földhasználati szerkezetet kutattuk, a dekollektivizáció és kialakuló gazdálkodásszerkezet morális hátterét vizsgáltuk. A kutatás keretében Csíkdelne, Kisbacon, Máréfalva földbirtok-, földhasználati rendszeréről, gazdálkodásáról készítettem tanulmányt.

2004-től kezdődően különböző, a kommunikációkutatás területéhez sorolható projektekben vettem részt:

• A kommunikáció hagyományos és új formái az erdélyi társadalomban (2004-2007),
• Új média és kulturális változások (2007-2009),  
• Új média-terek (2009-2011)   
• Új média: új kapcsolatok, új közösségek (2015-2016)

Ugyancsak 2004-ben kezdtem neki egy ma is tartó, longitudinális folyamatokat követő terepmunkának Csíkfalva községben (Maros megye).

A Magyar Tudományos Akadémia kültestületi tagja vagyok 2002 óta.
 

Ugrás az oldal tetejére